oo itthon, ujra itthon!

A cim egy kicsit ideje mult de hat az utolso bejegyzes ota ez a legnagyobb hir. Bocsass meg nekem blogocskam :((. Elhanyagoltalak ebben az evben :(. Na szoval azota hazakerultem. Atestem a munkanelkuliseg es munkakereses frusztracioin is. Olyan sokat nem is tartott halistennek. 3 hetet? Valami ilyesmi. Minden esetre azt a napot mikor kezet fogtunk a fonokkel ara h felvesz eletem egyik legjobb napjanak tartom szamon. Nem tudom a tobbi legjobb nap melyik... ami kapasbol eszembe jut, az az mikor megtalaltam az elveszettnek hitt buletinem az ingem zseben :)). Igen, nagy orom volt az is. Nem akkora mint ez, de na. Attol nem jottek elo orom konnyek :D. Szoval az uj melo fasza. Rendesek a kollegak, nincs stressz, munka sincs sok, lehet netezni, mesengerezni, zenet halagatni, jo meleg van. Az egyelen kifogasom, hnincsenek forgo szekek, de ezt valahogy tul fogom elni.

Na de aztan fogozz meg jol blogocskam mert kozben elmentem Parizsaba. Tudod, Franciaorszag fovarosa. Jovan te. Az olyan tare volt. En aki aszittem h oda sohse jutok el... pfajj mennyiminden van ott eiffel torony meg notre damme, meg akvarium capakkal, meg aranyhalakkal amiket meg lehetett simogatni, meg Jim Morrison sirja, meg finom vaj finom bagettel, meg Sacre Coeur katedralis, es meg sorolhatnam, ja Disney shop, meg Chaps Elisey , ahol nem huszem h 100 euro egy kave ahogy mondjak. Na , kepzeld, ilyenek vannak. Mondjuk egy kicsit dragabb varos mint Kvar. 5 euro egy pohar bor!! De na, ha mar az ember ott volt muszaj volt inni egy pohar bort. S volt egy csomo roman cigany, es mindenfele szinben pompazo eiffel tornyot arulo neger, es mindenfele fajta nemzetisegu "hulye turista". Nem ia tudom ha lattunk becsuletes parizsi allampolgart. Na, de nem is azert mentunk h az embereket nezzuk. Amugy egy jo hely. Ajanlom mindenkinek. Jaaj, es majdnem kifelejtettem a Louvret !! Atyauristen h oda menyi ember ossze tud csodulni. Szoval rengeteg. Egyre nehezebben megy a pottgogtetes a viszki hatasara u h lehet h itt abbahagyom. Aztanmajd meg folytatom.

Published with Blogger-droid v1.7.4

álmatlanság

Hat ide se irtam egy ideje, pedig ugazan megeroltethetnem magam gyakrabban. Ugy latszik mar csak akkor van idom blogolni mikor almatlan vagyok. Lofasz, valamiket almodtam, aztan megebredtem, aztan tv-t is neztem, semmi sem hasznalt. Legalabb toltsem hasznosan az idot, es ne azzal h hulyesegeken gondolkozzak, mint ahogy az szoktam. Az utobbi ket het eleg faraszto volt. Ezek a gitartaboros akciok kikeszitettek, de hat majd pihenunk a sirban. Meg volt a Katyus eskuvoje is. Mostmar mindent nincs turelmem reszleteni. Kovalyog a gyomrom is. Hat egy fantasztikus napnak nezek elejebe. Na, masegyeb? Hivjanak mar valami munkahelyjel (ezt hogy irjak helyesen?) kapcsolatosan, me kezd idegesiteni. Masegyeb? Semmi. Ehes vagyok es almos es ideges. Hasta la vista.

Published with Blogger-droid v1.7.4

sántierista

Ma egy fantasztikusan nemes feladatot vegzek, csak logatom a santieren es kell nezzem hogy masok hogy dolgoznak. Hat en biztos nem fogok valakiknek a hatamogott allni, es nezni, hogy dolgozik. A lenyeg hogy szep az ido, nincs is tul nagy meleg, nem is esik az eso, csupa feludules itt Chitilan tartozkodni ebben az oraban.

Az uyobbi idoben elegge akciodudak voltak a hetvegek. Lam csak, hanyat tudok viszavezetni. Szoval a multjetvege fo attrakcioja tusvanyos volt. Ahol sokat nem ultem osszevissza. Pentek este ertem oda a bolondulasba, hogy alig lehetett egy parkolohelyet kapni. A sikeres parkolas utan levonszoltuk magunkat a koncertre Ildikoval, ahol egy adag kereses utan megtalaltuk Imolaekat. A talalkozas oromere ittunk egy sort. Ettem valami gulyasfelet a Spritzesektol, s ha mar nekem sem volt semmi egyeb bajom, mrghalgattuk a Beatricet. Meg voltam elegedve a szinvonallal. A Fero fia kurvajol dobol. Koncert utan lefekvos program kovetkezett, mint a bebiknel. Hiaba, ebben a korban ez mar igy mukodik. Ejnek kozepen egeszen ugyesen felhuztam a satrat. Hiaba, na, latszott, hogy nem eloszor csinalom. De akarhogy, jol jott volna Micknek a terulj-terulj satra amelyik ket masodperc alatt felallitja onmagat, de lehet, hogy az mar luxus lett volna. Sajnos az eloszobat mar nem sikerult felhuzni, mert nem volt annyi hely. Az csak ott logott. Eleg hulyen nezett ki, de na, olyanok voltak a feltetelek. To be continued. Meguntam az irast es ehes vagyok...

Published with Blogger-droid v1.7.4

a filantrop bacsi fedele alatt

Published with Blogger-droid v1.7.2

keripartik

Húú, egy kis felüdülés, újra Szebenben. Itt legalább lehet egy kicsit lazulni. Mert Bukarestben nem lehet. Ott mindenki jön megy, a főnökség, nem lehet mással foglalkozni, csak a munkával. Na, de a tagnap kitettem magamért. Rám is fért, mert a múlt héten nem voltam képes dolgozni. Olyan hátfájásom volt három napig, hogy éjjel egy kínszenvedés volt megfordulni egyik oldalról a másikra.

De valahogy csak elmúlt, mondjuk egy kicsit még mindig érzem, de nem vészes.

A hétvégén buli volt. Mondjuk meg ígértem valami rajzokat, de nem voltam képes megcsinálni őket. Pedig felkeltem reggel, és bekapcsoltam a gépet, de sehogy sem jött meg a munkakedvem. Közben hívott Réka, hogy intézzünk egy miccssütést Széken, mert Lóriék amúgyis húznak el onnan. Persze, benne voltam az akcióban. Aztán Ildikó hazajött, és megvártuk Éváékat is, és kimentünk Bácsba a kerti partira. Volt egy csomó nép, hálistennek jó idő volt, és nem esett az eső, mint ahogy bejelentették. Aztán csináltunk ott értelmes dolgokat. Pillangót fogtunk, spriccoltuk egymást vízi pisztolyal. Aztán elkészült a gulyás is, és megettük jóízűen. Még ültünk egy kicsit és leléptünk, indultunk Székre. Vettünk a Kauflandban valami húsokat, hogy kotizáljunk mi is valamivel a sütéshez. Persze ezek mind szívattak, hogy mér csak 4 húst vettünk, ha haton vagyunk :). Tíz körül haza húztunk, mert már éreztem, hogy nem bírom. Vasárnap megint nagy terveim voltak a munkával kapcsolatosan, de csak nem voltam hajlandó dolgozni, és eltelt szépen az idő, a semmittevéssel. Aztán ettünk, aztán aludtam, aztán kellett próbára menni. Úgyhogy eltelt a nap.

duna

Ma lattam a Dunat. Nem eloszor, mert meg lattam pesten is, de romaniaban meg nem lattam. Miutan befejeztuk a dolgunk Oltenutan elmentunk odaig Silviuval. Es lattam egy darabot Bulgariabol is. Nem sokkal masabb mint romania. Ott is vannak fak, fuvek. Valami blokkok latszodtak es valami hazak. Aztan visszsdocogtunk bukiba, ahol.meg ultunk egy rendet az irodaban, szoval rendkivul izgalmas volt a mai nap. De legalabb volt egy kis kiruccanas.

Published with Blogger-droid v1.6.8

Krakkó

Nem tudom ha megy a sör a paradicsommal és a feta sajttal. Mármint a paradicsoma fetasajttal gondolom megy, csak épp a sörös kombináció nem túl szerencsés ejsze. Majd holnap eldől. És jön rá a Pepito :)). Tökéletes vacsora. Nem tudom a csirkemáj mikor fog elkészülni, de már 9, és tízkor le kell feküdni, mint a bébik.

Na, de elég a mellébeszélésből.

Szóval kipiálhatom az ötödik országot. Eljött a szent nap, amikor elmentünk Krakkóba. Az utazás normálisan zajlott. Korán hajnalban mikor mentem forintot venni, tízezer forint helyett, tízezer eurót kértem... na de ennél több hülyeséget nem csináltam. A határnál baszogatták az egyik leánykát aki Váradon szállt fel, egy kicsit barnább volt a megszokottnál, és csak angolul lehetett vele értekezni. Kiderült h Kairóba megy. Végül békén hagyták szegényt.

Pesten vettem egy buszjegyet, mert Danika nem tudott eljönni értem a Népligetre, és megkérdeztem egy csajt, hogy hol kell felszálljak. Aztán azt mondta h ő is oda megy, és menjek vele. Jaj, két napig szerelmes voltam. Olyan aranyos volt, és szép göndör vörös haja, és olyan kedves volt, megkérdezte h hova megyek, honnan jövök, s aszonta szép lesz Lengyelország... Na, mindegy...

Megérkeztem a Michelinhez, Dani elvette a csomagom, és elküldött a plázába, mert neki még dolga volt va egy órát. Ott beragadtam egy könyvesboltba. Volt egy csomó jó akció, de gondoltam arra a pénzre inkább piát veszek, mert az hamarabb meglátszik rajtam mint az olvasás. Dani aztán megbippelt és kimentem találkozni vele. Elmentünk valami metró állomáshoz ahol megvártuk Kingát, s így édes hármasban hazamentünk ahol várt Ursus. Mind a ketten ki voltak purcanva, de azért nekifogtak főzni a drágák, és készítettek valami gombás csirkés paprikást, és volt mellé valami nokedli féleség. Finom volt nagyon.

Ez után elmentünk Danival digitális képkeretet vásárolni a kollégájának.

Szombaton korán ébredtünk és útnak indultunk. Szép az a része m.o.-nak a szlovák határ fele. Már nem tudom pontosan merre mentünk. De valami hegyes dombos vidék. Szlovákiában kellett matricát venni az autópályára. A néni beszélt magyarul, de pont úgy mint a Belga számban (Készüljél fel a hangulatra), érdekes volt azt a beszédet hallani :D. Az első pihenő Szlovákiában volt, egy síelő helyen. Voltak néhányan síelni. Aztán Krakkóig meg sem álltunk. Ott hamar megoldottuk a szoba átvevését, és el is indultunk várost nézni. Hát, szép város. Szép magas épületek. Elég sok zöld övezet. A központban rengeteg nép volt. Egy csomó magyar. Aztán kezdtünk éhezni, s gondoltuk jó ötlet lenne valami kaját venni, piát venni és vacsorázni.

Mivel Dani bereklámozta, hogy ott milyen olcsó a füstölt hal, muszáj volt füstölt halat vacsorázni. Már kezdett minden bajunk lenni a sétálástól és fáradtságtól, úgy hogy eléggé szedtük a lábunkat hazafele. Vettünk va háromféle sört is akkor este. Sörkóstoló következett. A Lech lett a nyertes. A hal meg fantasztikus volt.

Vasárnap reggel Kinga kiment Ursussal sétálni. Mi még ágyban maradtunk, amíg írt sms-t hogy talált egy bolhapiacot. NA, erre kiugrottunk az ágyból, és lementünk mi is szájat tátani. Nem volt sokkal különb mint egy román bolhapiac, úgy hogy nem estünk seggre ettől. Bolhapiac után elindultunk kávézót keresni, összefűzve városnézéssel.

Mentünk mendegéltünk, és rátaláltunk valami plázára. (Ami aztán kiderült, hogy nem is a legnagyobb). Hát program szerint 9-kor nyitott. Megnézem az órát. Háromnegyed kilenc. NA, jó, akkor egy negyedórát várunk, mert egy jó kávé csak megér egy annyi várakozást. Eltelt a negyedóra, s még mindig nem nyit a pláza. Hát, aztán rájöttünk, hogy az én órám román idő szerint jár. Ott meg lengyel idő van, vagyis egy órával hátrébb. Na, akkor felment a cukorkánk a koffeinhiány miatt is, biztos. Aztán valahova elhúztunk. Már nem tudom hova.

Utólag visszatértünk a plázába, és soppingoltunk. És vettem egy nadrágot, és egy sapkát. És ittunk kávét is.

Na, de aztán találtunk egy jó kávézó helyet, valami panziónál, ahol korán kezdték a programot. És aranyos volt a kiszolgáló csaj, csak nem lehetett beülni a vendéglő részlegbe mert szolgálták a reggelit a vendégeknek. Megittuk a kávét a sétálóban, ahol elég sok volt a kutyapiszok, de ez minket nem zavart. A krakkóiak nem nagyon szedik össze a kutyáik után a piszkot. Egyik nap a kávésnál egy kezdő csaj lehetett, mert kettőnknek annyit kávét csinált, mint a másik csak egynek. Szóval egy rövid kávé felét kaptuk, egyenként :). De hát, jól esett az is.

Aztán mind járkáltunk fel-alá. Egyik nap va 5 órát sétáltunk, hogy már mindenünk fájt. Hétfőn elmentünk Ausvicba. Nem volt valami felemelő élmény. De az egy olyan dolog amit meg kell nézni, ha már az ember a környéken van.

Aztán hazajövet majdnem depressziós lettem, u h meg kellett igyak egy sört, hogy legyen valamiféle hangulatom. Aztán kellett pisiljek, de nagyon. Aztán csak magyarországon pisiltem, de akkor már alig bírtam. Szóval örültem, hogy magyar földre kerültem.

bagoly

Jujj, nagyon cuki !!! egy bagolyfészekben van egy kamera.

Élőben megy az adás.


Online TV Shows by Ustream

diszkópatkány

Szép lassan diszkópatkány leszek. Ezen a hétvégén minden esetre kivettem a részem a bulizásból. Pénteken Ildikó lejött Szebenbe dolgozni. Elmentünk a "rendezvényre". Minek nevezzem? Összegyűltek a szebeni magyar üzletemberek, meg valami kolozsvári közgazdászok, meg ott volta a kolozsvári magyar konzul, meg a Raiffeisen nemtom milyen regionális igazgatója, szóval csupa fontos és pénzes ember. Az igazgató bácsi tartott egy érdekes bemutatót a munka és lazítás fontosságáról az életben. A lényeg az volt, hogy ha agyondolgozzuk magunkat, a végén megszívjuk. Én eddig is tudtam ezt, ezért nem teszem magam tönkre a munkával. A kozulbácsi is tartott aztán egy bemutatót, amit nem igazán értettünk, nemtom milyen projektről. A magasröptű beszélgetések után megbeszéltük, hogy elmegyünk bulizni. A fiatalok benne voltak. Abba a klubba akartunk menni amit Ruxy ajánlott. A szebeniek hamarabb odaértek, és mondták, hogy nagy a tömegnyomor. Ezért elmentünk egy közeli bárba bemelegíteni. Ott ültem a konzul mellett. Vicces ember, mesélt mindenféle érdekes és vicces sztorit, aztán a végén ő fizette a fogyasztást, úgyhogy olcsón megúsztuk a kocsmázást. Ezek után átvonultunk a buliba, ahol két kidobólegény köszöntött az ajtóban. Nem tudtam, eldönteni, hogy most biztonságban érezzem magam, vagy veszélyben, attól ahogy kinéztek és rám néztek. Úgy döntöttem, hogy biztonságban fogom érezni magam. Végül is, gondolom nem azért alkalmazták őket, hogy az olyan ártatlan klienseket bántsák, mint amilyen én is vagyok. A buli az egészen jó volt, ilyen old times party féleség volt. Jó volt addig amíg elkezdett lemenni latino-ba, amit kezdtem nem élvezni, és akkor hazahúztunk, olyan négy óra magasságában. Nyolckor kellett kelni mert Ildikónak megbeszélésre kellett (volna) menni, de úgy döntött, hogy kihagyja a reggelit, úgyhogy még döglöttünk egy kicsit. Aztán tízre elvittem. Közbe hazamentem és előkészítettem a cuccokat, bepakoltam, hogy legyen minden kész mire kész kell lennie. Egykor vége lett a nagyszabású megbeszélésének, és elindultunk hazafele. Nem volt valami szép az idő, borús, esős... nem volt valami kellemes utazni. Itthon jó meleg volt. Attila, a drága, az egyetlen befűtött. Én lefeküdtem, mert nehéz éjjel állt előttünk. A Jánoska szülinapját megyünk ünnepelni a Bulgakovba. Állítólag aludtam va másfél órát. Nem tudom, nem néztem az időt. Aztán hazajött Attici. Aztán megjött Jánoska. Aztán meglett a torta, és megettük, és pezsgőt bontottunk, és ilyen érdekességek.

A Bulgiban zajlott a buli. Éppen Knock Out koncert volt. Jó volt bemelegítőnek. Aztán jött a gépzene. Az a jó az old times partikban, hogy az embernek eszébe jutnak a fiatalkori élményei, emlékei. Na, de jó volt a buli. Kb 5-ig élveztük a dolgokat, aztán úgy döntöttünk, hogy hazahúzunk. Közben megálltunk szendvicseket enni, meg a két normális Borissal akart beszélni. Persze nem válaszolt. Kb hat óra lehetett mikor lefeküdtünk. Aludtunk is háromig. Volt jó fejfájás, annak rendje módja szerint, de két Antinevralgic szerencsére megoldotta a problémát. Ildikó nagy nekirugaszkodással nekifogott főzni. Észre se vettem és meglett a kaja. Aztán rohantam is próbára, ahol kis idő után sugárzott belőlem a frissesség. Élvezték is a srácok, hogy mingyá elalszok. Na de azért odáig nem jutottam.

a nap idézete

Évike: ... dehogy nem, én akkor is zavarlak amikor unatkozol
Évike: megzavarom az unalmadat

home alone

S akkor megint szombat, s megint nyolckor kukorékoltam. Lassan meg kéne szokjam, hogy ez már csak ilyen.

Végeztem építő jellegű tevékenységet. Most mos a gép, a "program rapid"-on. Nincs nekem időm órákat várni amíg kimos egy adagot normálisan, jó lesz az úgy is, úgyse nagyon büdösek a zoknik, csak egy kicsit azok, jó lesz nekik a gyors program is, úgy is jó illatos az a mosópor. Aztán meg annyi dolgom lesz ma, annyi helyre kell menni, hogy nem elég hozzá a 24 óra.

Kell találkozzak Daniékkal Désen, megbeszélni a krakkói kiruccanást. Haza is kéne menni, az öregekhez, hogy megetessenek. Évikéhez is el kéne menni, elvenni a borkány uborkát. Aztán Székre Lóriékhoz, nagy összeruccanás Rékával meg Botival is, aztán velük jönni Kolozsvárra, menni bulizni, aztán vasárnap még ki tudja milyen programok adódnak. Szóval, ma nem fogok unatkozni.

Csak nem fájjon a derekam. Megint elcsesztem porszívózás közben. El kéne menni orvoshoz már egyszer, amíg a lábaimon tudok oda menni, és nem vinni kell.

Szebenben, same shit. Legalább halad a munka. Már hideg sincs annyira, de azért a lábam még mindig fázik, még a Decathlonban vett szuperszonikus zoknikkal is. De állítólag jön a tavaszocska. Hála az égnek Victor nem fog többet ott lenni. Nem lesz ki baszogasson. Jött helyette egy másik srác, az normálisabb.

Ejjha, mingyá lejárt a mosás. Még kell zuhizni is, meg nyiratkozni.

Jaaaaaaaaaj!!!! Mennyi dolgom van!!!!!

lopás

Jaj, ezt meg kell írjam. Azt álmodtam az éjjel hogy kilopták a székeket a Fordból és hátulról a pótkerékről a szőnyeget. És hagytak egy szép nyomtatott színes lapot az ablaktörlő alatt, hogy máskor zárjam be a benzintartály nyílását. Az utóbbi, mondjuk tudom honnan jön. A Ticonak nem tudom lezárni az ajtaját a benzintartálynál mert be van fagyva valami.

Na mindegy, csak rossz volt az álom. És fel voltam háborodva, hogy mér lopták el a székeket :D

Ma elfogyott a spagetti szósz. Ideje is volt, mert már kezdtem érezni, hogy talán elég abból erre a hétre. Most estére ki kell találjak valamit. Vagyis Imola kitalálta a tükörtojásos szalmapityit, de nincs kedvem szalmapityit csinálni otthon. Nem elég nagy az a palacsintasütő, vagyis... ha jól belegondolok. Lehet csinálok. Úgyis van krumplim.

Meg ki kell vegyek filmet. Az este megnéztem a "Mean machine"-t. Igaz hogy ugyanazok a szereplők mint a Snatch, meg Lock, stock... -ban, de a rendezésen látszik, hogy nem Guy Ritchie munkája.

Lássuk ma estére mi jut.

Pamacs

Ma elmentünk az Öreggel és Pamaccsal a Törpényesi völgybe

windows

Jo, hogy mar nyolckor kukorekolok. Elmultak a regi szep idok mikor delig tudtam aludmi. Az ejjel meg akqrtam menni a Bulgakovba bulizni. Lehet el is mentem volna, ha nem lettem volna olyan almos, es kint nem lett volna olyan hideg.

Ez a hetvege a windows instalalas jegye alatt telt el. Marinicaek szoltak mar a multheten, hogy mind kapcsol ki a gep. A multheten is voltam naluk, de akkor nem vettem eszre, hogy a cooler tele van porral. Aztan mar kezdtem frusztralodni, hogy en a nagy szakember, nem jovok ra, hogy mi a baja a gepnek. Na, de vegul rajottem, es a windowst is feltettem, es drivereket is, es meg meg is etettek szalmakrumplival es sult kolbasszal. Errol a regi szep idok jutnak eszmbe, amikor Lorieknak meg a mikrohullsmutojukre is windowst instalaltam egy tanyer szalmakrumpliert. Aztan Lori ellopta a mesterseget es oda lett a megelhetesem. Na de nem is baj, mert most msr ugysem tudnek lemenni Szekre minden nap.

Aztan meg tortent egy es mas ezen kivul. Peldaul volt Karavan proba. Basaroltam 5 kilo karfiolt, hogy a kedves edesanyam keszitsen belole savanyusagot. Voltam az egessegugyi bistositonal, hogy adjanak egy igazolast az oregnek. Persze kervenyt kell beafni, es csak egy hetre ra lesz meg.

Published with Blogger-droid v1.6.6

Sajnos rá kellett jöjjek, hogy mogyoróval hamarabb fogy a sör, mint csak úgy magára. Elég szar érzés, mikor rájövök, hogy már alig van, és mogyoró még van, és még férne sör is. De sajnos csak egyet vettem. Hát ebbe a kurva hidegbe nem fogok kimenni sörért. Amúgy sem mennék, mert túl dög vagyok ahhoz, de így legalább van egy jó okom.

Ma hazahoztam a netet, mert úgysem kellett senkinek a főnökségből, úgyhogy kihasználom az alkalmat. Nyugodtan fészbukozhatok és jutubozhatok, mert nem jön senki, hogy nézze, mit csinálok.

Basszák meg, annyira idegesít, mikor a munkások bejönnek az irodába, s odajönnek hozzám, és nézik, hogy mit csinálok.... bazmeg. MI a f**********szt érdekli őket? Nem hallottak olyasmiről, hogy intimitás??

Hát na, mondjuk Auto-CAD-on és mail-en kívűl, nem nagyon illene, hogy másvalami nyitva legyen a gépemen, de akkor is. Kapják be. Meg aztán amikor a másik oda leül mellém.... Lehet, hogy nem nézi mit csinálok, de akkor is.

Szóval a munkában mostanában nem lehet nyugodtan internetezni, és ez befolyásolja az egész magánéletem. Már nem tudom úgy ápolni az emberi kapcsolataimat mint azelőtt, nem tudom ötpercenként frissíteni a fészbukot, hogy azon perc lássam mi történik a barátaimmal, nem tudom nyugodtan nézni a mailjeimet, olvasni a híreket déli tizenkettőig. Ez szép lassan frusztrációkhoz fog vezetni, és szép lassan ezek a frusztrációk kiölnek belőlem mindenféle emberi érzést, és oda fogok jutni, hogy már nem fog érdekelni a fészbuk, meg a hírek, meg az iwiw, meg a hi5, hanem csak két parancsikon lesz a képernyőmön. Egyik az AutoCAD-é, másik meg a Total Commander-é.

Hát erre vagyok én ítélve?

NEM !!! Nem hagyom magam! Küzdeni fogok. Azért is, amikor csak lehet megnézem a fészbukomat, követem a híreket, tartom a kapcsolatot a virtuális világgal. Senki, és semmi nem foszthat meg ettől a jogomtól. Pont

vikkend

A főnök nem hívott. Volt egy nyugodt napom. Este Karaván próba. Elég jól ment, nem aludtam el. Később este DJ Feri buli az Atmosphera-ba. Az elején kis pangás, aztán nőtt a népsűrűség. Kezdem Becks-szel. Rá egy Jack Danielsz, arra meg egy Hargita. Szombat reggel rájövök, hogy ez a kombináció nekem kurvára nem jön be. Másnaposság a tetőfokon. 11-re lehúztam a belem Endréhez. Próbálunk egy számot összerakni. Feri hozza a formáját és mind a dirty verziót énekli. Nem esik jól a röhögés igazándiból me fáj a fejem.

Próba után mindenki végzi a dolgát. Én hazamegyek és... nem csinálok semmit. Vagy, de. Vindózt instalálok. Egy bigyó meghozza a hatását és megjön az életkedvem. Elmegyünk vásárolni. Találkozunk Imolkával a Kaflandba. Mindenki nagyon boldog a találkozás miatt. Leveszek egy fa seprűnyelet,( mert szombat hajnali kettőkor a nagy hóseprési akcióban eltörtem a seprű nyelét) amit később elhagyok valahol az üzletben, s otthon vesszük észre. Este filmnéző program. A fiataloknál nyálas film, nálam a Snatch. Azt sohse tudom megunni.

Vasárnap 9kor kelés. Kávé, miegymás. Felkészülök lelkileg csirkelevest főzni. Elmegyek, megveszem e csirkét és a fagyos zőccséget. Főzés közben megszervezünk egy szánkázást.

Elkészül kaja. Kimegyünk szánkázni. Összetörjük a seggünket. HAzajövünk. Melegszendvics, bor.

Aztán számítógép bütykölés, után meg hűtőkifagyasztási akció, esti 10 óra magasságában. Halvíz cserélés, és tisztálkodás. Lefekvés, és nehezen elalvás. Reggel fájdalmas a felkelés, de muszáj.

Az út havas. A mező még havasabb.

jazz

Na, gondoltam amíg hív a főnök, addig írok ide egy pár sort, ha már jobb dolgom nincs. Felrendelt Kolozsvárra, én mint jómunkásember felkelek nyolckor. Kilenckor haptákban állok, még a szekszosz ingemet is felvettem már, és itt van tíz óra, és még nem hívott, hogy hol és mikor... ez borzasztó.

S akkor a tegnap voltunk Attilával egy jazz koncerten. Pfiii, milyen puccos egy helyen volt. District 1 a neve e nevezetes helynek :D. Ez egy olyan hely ahol a legolcsóbb sör 7 lej, és csak 330 ml. Különben mindegyik sör olyan kicsi.De a poharas bor, az olyan ami palsztik üvegben lehet vásárolni 2 literes kiszerelésben, és kb tíz lej egy üveg. Megnéztük a menüt, és 7 lejben adnak egy pohárral. Szóval vegyék be. Aki itta, biztos nem tudta mit iszik. Szóval megbeszéltük, hogy ott nem leszünk törzsvendégek. Nem is illettünk mi bele a képbe. Mindenki puccosan öltözve. Gyűrű, nyaklánc, gyöngyök, ing, nyakkendő, vastag pénztárca... hát mi nem olyan családból származunk :D

A legjobb dolog az énekes csaj volt, ami úgy nézett ki hogy a leg életuntabb depressziós férfit se hagyta volna hidegen. Szóval minket sem hagyott hidegen. Amúgy a hangja is jó volt, de ez másodlagos szempot :))

A fűtést nem sajnálták felhúzni. Szegény szaxis nem választott valami előnyös inget, me eléggé meglátszott, hogy izzad. Biztos nem élvezte a dolgot.

Végeredményben jó volt a koncert. Szépen énekelt a csaj, de mégis azt mondtam Attilának, hogy ha női hang, akkor inkább Arch Enemy :)), értékelte a beszólásomat.

Aztán lementünk az Atmoszphérába, me gondoltam hogy Feri DJ-kedik, de még sehol semmi nem volt, u h hazajöttünk ikrás kenyeret enni, amit Attila készített, az ikrakészítők királya.

a nap idézete

"... Akkor maradunk így a régiben. Én nem vagyok kedves, te nem akarsz gyereket."

(egy nagyon kedves barátnő)

szerda

Jó, hogy elhúzott mindenki az irodából…. Túl korai öröm, visszajöttek. Az embernek nincs egy nyugodt perce itt a sántieren. Hogy a csába tudjak így létezni.

Ma nagyon álmos vagyok. Nemtom mi van. Pedig korán lefeküdtem. 11kor. Mondjuk az nálam késő. De nem ébredtem meg éjjel. És reggel alig tudtam felkelni. Az este kivettem egy Austin Powers filmet, mert a TV el van baszódva. Elég szarul éreztem magam a tegnap délután. Nem fizikailag. Vissza kell szokjak a magányos életre :). Az utóbbi időben mind társaságban voltam, aztán túl megszoktam azt hiszem. Nem baj, visszaszokok. Muszáj lesz. Közben próbáltam svédül is tanulni a tegnap. Az első 13 kifejezésből megtanultam va négyet. Vannak szavak amik hasonlítanak az angolhoz, meg vannak szimpatikus szavak, de vannak olyanok is, hogy a franccal se tudom asszociálni. Nehéz, bassza meg. Vagy én nem fogtam neki jól? Még utána nézek, hogy is kéne azt csinálni.

Aztán gondolkoztam, hogy kb ilyen lenne, ha elhúznék Svédországba. Vagy még szarabb?

Innen Szebenből is elhúznak azok az emberek, akikkel a legjobban egyeztem, vagyis azok, akikkel egyeztem. Mert a többiek bekaphatják részemről. Alex elmegy kamiont vezetni Németországba. Ruxinak megtelt a hócipője a hülyékkel, és beadta a lemondását. Jól tette, ha nem muszáj neki itt ülni, mi a farancnak alázzák itt összevissza, és fagyoskodjon, és ilyenek. Csak az a baj, hogy én itt kell üljek :).

Na, mindegy.

Itt mindenki azt mondja, hogy aki teheti, húzzon el ebből a büdös országból. Valószínű, hogy igazuk van. Bezzeg néhány éve nem mentem volna semmi pénzér, de mi a bánatot csináljak?

Nem is tudom, van-e okom elégedetlenkedni? Vannak, akik sokkal szarabb helyzetben vannak, de ugyanakkor nem megyek sokra, így ahogy most vagyok.

Sajnos a közeljövő nem ígérkezik valami fényesnek ilyen körülmények közt. Még a távoljövő sem, sajnos :).

semmi extra

Kicseréltem a reggel az égőt Kuszkában, szegény vak volt fél lámpájára, aztán úgy nem lehet elindulni Hunyadra. Jó korán megébredtem. Nem volt kézügyben a telefon, u h bekapcsoltam a tv-t, hogy megnézzem mennyi az idő. A csipás szemeimmel nem láttam tisztán a számokat, de azért annyit csak láttam, hogy kétjegyű. Akkor megnyugodtam, mert azt jelenti, hogy tíznél több. S az már csak jó. Aztán néztem még a híreket, hogy hányan égtek el az öregotthonban, meg mi a frászt találtak még ki a politikusok, hogy kapnák be, és ilyen érdekes szívderítő dolgok. Na aztán kijöttem, bevágtam két szelet vinettás kenyeret.

Ha már a belem se korgott lehetett lámpát szerelni. Há nagyon macerás dolog nem volt, még csavarhúzó sem kellett. Egy kicsit szarakodtam, me nem nagyon látszott, hogy csé si kum. Na de megúsztam komolyabb sérülések nélkül. Aztán megvettem az égőt. Cuccos, halogénes, vagy mi a bánatos, u h az egyik erősebb lesz mint a másik, de nem baj. És pozició égőt is vettem. S azt is kicseréltem, me az is ki volt égve, nagyon produktív nap volt a mai. S nem is volt drága biznisz, 9 lej volt a nagy égő és nyolcvan bani a kicsi.

Aztán Ildikónak is kellett vegyek egy hetvenes kicsi égőt, az éjjeli lámpába.... de most kiderült h hiába, mert nem ég :D. Pedig ki lett próbálva. S arra is rájött h nem hetvenes, hanem hatvanas... micsinájak na??? nem volt hetvenes !!!

Aztán kávéztunk egyet. S hallgatunk paprika rádiót.

karácsony, és társai

A mennyből az angyal az idén a babázás jegye alatt telt el. Andi, Katikával a kórházban voltak, Robi két nap meg prédikált. Kicsit lefárasztott agyilag a néhány nap, egész nap csak bulit szerveztünk a babáknak, jaaaj.... nem tudom Bogi, hogy nem unta. Nagyon élvezte a dolgot, én nem annyira, de legalább nem azt kérdezte olyankor, hogy "mikor jön haza anya", mert már nem tudtam mivel bolondítsam. Mondjuk volt egy kis változatosság is, mert egyik nap a kórházi látogatás után elmentünk hintázni, mert sütött a nap. A parkban voltunk, aztán jöttek valami színesbőrű kisebbségiek is, és tették az eszüket. Még jó hogy nem káromkodtak, hogy Bogi felszedjen valami jó szavakat. Aztán Imoláék is arra jöttek a kocsival. Vagyis nemtom ha Imola a kocsiba volt, de Zotti biztos. Nagyot integettem neki. Ő visszaintett, először nem nagyon jött rá, hogy kinek integet, de aztán aszem rájött. Há biztos nem számított arra, hogy én integethetek neki Kézdin a parkból, a hintáról :D

Na de elmúltak a babázós napok is és hazajöttem, hazavittem Ani mamát, a négy doboz borkánjával együtt.

Másnap reggel indultunk volna Pestre Ibiékkel. CSak Ibi rosszul volt reggel, meg én is rosszul voltam. Rázott a hideg mint a frász. Aszem lázas voltam. Végül kettőkor indultunk el. Jó volt az út meg minden. A kocsiban megtekintettük az angyalfiát. Hozott nekem az angol angyal South Park DVD-ket, három évadot, és a belga angyalka, két belga sört, ami eljött kolozsvárra, aztán elment pestre, s aztán visszajött kolozsvárra. Szóval ezek az üvegek világot jártak. (Most díszelegnek a szekrény tetején). Csak magyarországon volt nagy a köd. Még a kijáratot is eltévesztettük az autópályán mert nem láttuk a benzinkutat a köd miatt. De végül csak megtaláltuk, és találkoztunk Daniékkal, és átvettek ők.

Ameddig a kocsiban voltunk nem volt bajom, aztán ahogy kimentem a hidegbe megint kezdett rázni a hideg, s éreztem, hogy nem vagyok jól. Az első út a szupérmárketben ért véget. Furulyát vettünk Kingának, és doboltam egy félmillió forintos dobon. Aztán aszem a Tescoban vettünk nemtommiket, aztán hazahúztunk. Másnap, vagy nemtom melyik nap elmentünk egy közeli városkába egy termál fürdőbe. Én még nem voltam ilyen helyen télen, u h érdekesnek ígérkezett. Mármint termál fürdőben voltam, csak nem télen, hanem nyáron, ezelőtt aszem két évvel, mikor Mikor Váradra jártam, és elvittem Krisztinát oda Félixre. Na, de akkor nyár volt. Szóval most tél volt, és hideg, és mi ültünk a jó meleg vízben , és közben hullt a hó, és mikor meguntuk bementünk a szaunába. ( olyanba se voltam még) Hejjjj lehet ott izzadni a 90 fokban. Peddig nem is a sarokba ültem :D. Miután már éreztem hogy a beleim is aszalódnak, visszamentünk a kinti medencébe. Annyira extremisták nem voltunk, hogy a hóban is hemperegjünk.

Közben a hasmenés még mindig kínozott, de szerencsére naponta csak egyszer ment, vagy kétszer, szóval nem befolyásolta nagyon az életem. Mikor meg mennie kellett, megkértem Kingát, hogy furulyázzon, legalább egy kicsit fedje a fűl számára nem túl kellemes hangokat melyek mondjuk a budiból kiszivárogtattak csend esetén. Kicsit ciki helyzet volt... de na, enni kell szarni muszáj.

S aztán így, telt múlt az idő rohamosan. Reggelente mindig Ursus költött.

Van egy áldott jó szokása, jön reggel az emberhez, és bökdösi az orrával, hogy vegye már számba őt is valaki, és játszódjon már vele is valaki. Na, de hogy tudjak haragudni egy olyan aranyos kutyára?

Szóval telt, múlt az idő. Eljött a nagy nap is. December 31. Készültünk, mint mindenki, kaját raktunk össze, meg ilyenek. Lementünk a házba. Ott a nép. Sokat nem ismertem, de aztán bemutatkoztunk szépen, mint a nagyok. Aztán játszódtunk mindenféle csapatépítő, és egyéb jellegű játékokat. Meg karaoke volt, meg ilyen izgalmak. A nép elg hamar kezdett elhúzni, amit én nem is bántam annyira, mert kellett menjen a hasam, és álmos voltam, jobbnak láttam ha lefekszek. Szóval, háromóra magasságában már otthon voltunk. Elvégaztem a nagydolgom, megkönnyebbültem. Aztán Danival néztünk valami filmet. Kinga lefeküdt.

Másnap nagy elhatározással ügyeletes gyógyszertárat kerestünk, hogy valami hasmenés elleni gyógyszert vegyünk. Volt is va 5 ügyeletes gyógyszertár Pesten. Elmentünk a leg közelebbihez. Sor volt. A kiszolgálás nehezen ment. Nemtom mér. S méghozzá kint is kellett állni. Nem volt valami kellemes, de na. Muszáj volt. Megvettük a gyógyszert, s miközben be akartam venni úgy kilőtte az ásványvizes palack a dugót, hogy az ujjamat majdnem levitte. Szerencsére Dani nem ijedt meg nagyon és nem mentünk neki semminek a pukkanástól. Még ilyen se történt velem, hogy egy ásványvíz így megsebesítsen. Jó na, vér nem folyt, de fájt rendesen.

Ezek után elmentünk valami kolbászért amit Daniék együtt készítettek valami ismerősökkel. A kolbászt felvittük a Kinga lakására, hogy ott száradjon ki, mert ott van erkély. Aztán, mittomén, azt hiszem hazamentünk.

Hétfőn Daniéknak már munkába kellett menni, úgy hogy egyedül maradtam otthon. Levittem először Ursus-t, s utána elmentem az Ázsia Center-be, ami egy olyan mint a marasti téri piac, csak sokkal nagyobb, és szebb ruhába van öltöztetve. Szóval azért Ázsia Center a neve, mert csak kínai cuccok vannak benne. Nem túl izgalmas. Ezek után lementem egy kicsit központibb helyekre. Blaha Lujza tér, és Keleti pályaudvar. Lássak én is várost. Betévedtem egy könyvesboltba is. Volt sok szép könyv, de azt nem vettem. Inkább Unicum-ot, ha azt használom, hamarabb meglátszik rajtam :D. Erre már délután lett, lassacskán Daniék is kijöttek munkából, és felszedtek a pályaudvar mellől. Azelőtt már megéheztem és ettem egy King Burgeres gusztustalan szendvicset. Nem volt valami extra. Elmentünk egy valami bevásárlóközpontba, ahol először láttam olyat, hogy kis fények jelezték, hogy hol van üres parkolóhely, úgy hogy könnyek ki tudtad szúrni az üres helyeket.

Ja, igen, és a KFC sem volt valami pompás. A szalmapityi régi volt. A panírozás sem volt olyan finom mint Kolozsváron szokott lenni.

Délután nem is tudom mit csináltunk.

Másnap hazaindulás napja volt. Délután ötkor indult a mikrobusz. Délelőtt azt hiszem voltam egyet soppingolni.

Az út visszafele elég jó volt. Egy ideig ment az MP3 lejátszó, aztán rádiót kellett hallgatni, ami az se volt rossz. Az első székben ültem, egyedül, u h még kényelmes is volt.