diszkópatkány

Szép lassan diszkópatkány leszek. Ezen a hétvégén minden esetre kivettem a részem a bulizásból. Pénteken Ildikó lejött Szebenbe dolgozni. Elmentünk a "rendezvényre". Minek nevezzem? Összegyűltek a szebeni magyar üzletemberek, meg valami kolozsvári közgazdászok, meg ott volta a kolozsvári magyar konzul, meg a Raiffeisen nemtom milyen regionális igazgatója, szóval csupa fontos és pénzes ember. Az igazgató bácsi tartott egy érdekes bemutatót a munka és lazítás fontosságáról az életben. A lényeg az volt, hogy ha agyondolgozzuk magunkat, a végén megszívjuk. Én eddig is tudtam ezt, ezért nem teszem magam tönkre a munkával. A kozulbácsi is tartott aztán egy bemutatót, amit nem igazán értettünk, nemtom milyen projektről. A magasröptű beszélgetések után megbeszéltük, hogy elmegyünk bulizni. A fiatalok benne voltak. Abba a klubba akartunk menni amit Ruxy ajánlott. A szebeniek hamarabb odaértek, és mondták, hogy nagy a tömegnyomor. Ezért elmentünk egy közeli bárba bemelegíteni. Ott ültem a konzul mellett. Vicces ember, mesélt mindenféle érdekes és vicces sztorit, aztán a végén ő fizette a fogyasztást, úgyhogy olcsón megúsztuk a kocsmázást. Ezek után átvonultunk a buliba, ahol két kidobólegény köszöntött az ajtóban. Nem tudtam, eldönteni, hogy most biztonságban érezzem magam, vagy veszélyben, attól ahogy kinéztek és rám néztek. Úgy döntöttem, hogy biztonságban fogom érezni magam. Végül is, gondolom nem azért alkalmazták őket, hogy az olyan ártatlan klienseket bántsák, mint amilyen én is vagyok. A buli az egészen jó volt, ilyen old times party féleség volt. Jó volt addig amíg elkezdett lemenni latino-ba, amit kezdtem nem élvezni, és akkor hazahúztunk, olyan négy óra magasságában. Nyolckor kellett kelni mert Ildikónak megbeszélésre kellett (volna) menni, de úgy döntött, hogy kihagyja a reggelit, úgyhogy még döglöttünk egy kicsit. Aztán tízre elvittem. Közbe hazamentem és előkészítettem a cuccokat, bepakoltam, hogy legyen minden kész mire kész kell lennie. Egykor vége lett a nagyszabású megbeszélésének, és elindultunk hazafele. Nem volt valami szép az idő, borús, esős... nem volt valami kellemes utazni. Itthon jó meleg volt. Attila, a drága, az egyetlen befűtött. Én lefeküdtem, mert nehéz éjjel állt előttünk. A Jánoska szülinapját megyünk ünnepelni a Bulgakovba. Állítólag aludtam va másfél órát. Nem tudom, nem néztem az időt. Aztán hazajött Attici. Aztán megjött Jánoska. Aztán meglett a torta, és megettük, és pezsgőt bontottunk, és ilyen érdekességek.

A Bulgiban zajlott a buli. Éppen Knock Out koncert volt. Jó volt bemelegítőnek. Aztán jött a gépzene. Az a jó az old times partikban, hogy az embernek eszébe jutnak a fiatalkori élményei, emlékei. Na, de jó volt a buli. Kb 5-ig élveztük a dolgokat, aztán úgy döntöttünk, hogy hazahúzunk. Közben megálltunk szendvicseket enni, meg a két normális Borissal akart beszélni. Persze nem válaszolt. Kb hat óra lehetett mikor lefeküdtünk. Aludtunk is háromig. Volt jó fejfájás, annak rendje módja szerint, de két Antinevralgic szerencsére megoldotta a problémát. Ildikó nagy nekirugaszkodással nekifogott főzni. Észre se vettem és meglett a kaja. Aztán rohantam is próbára, ahol kis idő után sugárzott belőlem a frissesség. Élvezték is a srácok, hogy mingyá elalszok. Na de azért odáig nem jutottam.