A hintapadon, relaxingA sztárvendégek, Korpiklaaniék nem csináltak valami hatalmas bulit. De hát a zenéjük se olyan bulis. Amolyan finn metálos csárdás. Hamar eltelt a három nap, s máris jöttünk haza. Kellett készülni a szebeni munkára. Egy hetet még Kolozsváron ültem, és barátkoztam a tervvel.
Aztán szóltak, hogy kell menni Szebenbe. Mondták, hogy lesz itt lakás bérelve. Na, meglássuk, gondoltam. Kellemes volt a meglepetés. Egészen jó a lakás, fel van újítva, egy nagyobb és egy kisebb szoba. Átjárós, de hát egy személynek mit számít az. A kollégák is nagyon rendesek és lezserek. Csak annyi a baj, hogy itt egész nap fúrnak, és kurvára idegölő, úgy hogy egész nap a fülhalgató a fülemben van, így nem hallom a fúrást. Szóval eléggé buli az élet Szebenben, csak néha szar, mert unatkozom délután.
Egyik hétvégén halászni is voltam Jánoskával a bélesi tónál. Nem volt valami hatalmas fogás, de a célnak megfelelt. Én négy halat fogtam. Kettőt visszaeresztettem, me elég kicsikék voltak szegények. Jánoska nekem adta az övéit, u h hat hallal mentem haza, amiket vasárnap meg is ettem. Az egyik pisztráng volt. Még soha nem fogtam pisztrángot :D.
Aztán jött az Iron Maiden koncert ugye, amit régóta vártam. Elég jó volt, hatalmas tömeg. A sörhöz nehezen lehetett hozzáférni. De úgy is jó volt. Koncert után Lacával és Floval még söröztünk egyet a Krajczárban, és néztük a csajok seggét, há mit tehet mást az ember ilyenkor? Aztán kettőkor hazahúztam, mert 7-kor indulni kellet Szebenbe. Olyan is volt az a nap, semmire nem voltam képes és nagyon nehezen telt. Kedd már jobb volt, me kialudtam magam.
Most hétvégére, már rég be volt tervezve egy pádisi sátorozás, de a főnök beleszólta a programomba, és eljött Kolozsvárra, és vele kellett járjam a landarist. Hát még vannak ilyenek is. Péntek délután elvittem Pamacsot Désre, ahol nagy örömöt szerzett a családnak. Pamacs, egy két hónapos puli kölyök. Nagyon aranyos a kis kutyuli. Kacsalábon forgó háza van nekije.
A következő állomás Daniéknál volt, ahol próbáltak meggyőzni, h menjünk szombaton ki Borberekre. Nem volt akkor nagy kedvem, morcos voltam a napi sok rohangálás miatt, de aztán csak meggondoltam magam, s úgy döntöttem h megyünk. Hát nem bántam meg. Nagyon jól telt. Jó volt újra ott lenni, ahol az ifjúságom nagy love-sztorii bonyolódtak :D. Jó volt este a tábortűz mellett enni és sörözni, reggel meg tábortűz mellett kávézni. Éjjel elég rosszul aludtam mert fájt a fejem, de csak sikerült aludni valamennyit. Aztán délután megint kellett indulni Szebenbe... egy újabb hét...
(Update 1)
Az este eszembe jutott, hogy még IKE találkozón is voltam. Azér ezt kihagyni a beszámolóból... ejnye. Hát az úgy volt, hogy azelőttnap még Bukarezsbe voltam, lehurcoltak oda, aztán vissza kellett jöjjek péntek délután busszal. Hogy milyen lepattant hely az a város. Az a sok lúzer ami abba a városba van... jó hogy nem kell ott éljek. Na szóval elindultam a busszal. Közbe szervezkedtem hogy a babám jöjjön le Szebenbe, hogy menjünk együtt a találkozóra. Közbe merültek le a telefonjaim. Borzasztó volt. Hálistennek megérkeztem szerencsésen Szebenbe. Reggel kimentem az autogárába, me ott kinéztem egy buszt, ami Dévára megy. Persze nem abból az autógárából indult ahova én mentem. De indult onnan egy másik, Kolozsvárra. Azzal elmentem Sebesig, onnan meg stoppoltam. Jó volt újra IKE találkozóra menni. Sajnos már nem volt annyi az ismerős arc, mint "annakidején", de jólesett találkozni az emberekkel. Jól esett lazulni a padon. Csak repetát nem akartak adni. Hát így jár az ember ha nincs jóban a szakácsnőkkel. De nem baj. Túléltem :D. Aztán egyet felléptünk. Szerencsére a Gájnert is meggyőzte Lori, hogy lejöjjön. Jó volt Ursus-al kergetőzni. Daniékkal egy asztalnál enni. Szebenbe visszamenni már nem volt olyan jó. Oda is stoppal mentem. Aztán magyarázta a sofőr, hogy Olaszországban mennyire zaklatják a buzik a parkolókban. Biztos azért mert bajuszos. Persze ezt nem mondtam neki.
Aztán szóltak, hogy kell menni Szebenbe. Mondták, hogy lesz itt lakás bérelve. Na, meglássuk, gondoltam. Kellemes volt a meglepetés. Egészen jó a lakás, fel van újítva, egy nagyobb és egy kisebb szoba. Átjárós, de hát egy személynek mit számít az. A kollégák is nagyon rendesek és lezserek. Csak annyi a baj, hogy itt egész nap fúrnak, és kurvára idegölő, úgy hogy egész nap a fülhalgató a fülemben van, így nem hallom a fúrást. Szóval eléggé buli az élet Szebenben, csak néha szar, mert unatkozom délután.
Egyik hétvégén halászni is voltam Jánoskával a bélesi tónál. Nem volt valami hatalmas fogás, de a célnak megfelelt. Én négy halat fogtam. Kettőt visszaeresztettem, me elég kicsikék voltak szegények. Jánoska nekem adta az övéit, u h hat hallal mentem haza, amiket vasárnap meg is ettem. Az egyik pisztráng volt. Még soha nem fogtam pisztrángot :D.
Aztán jött az Iron Maiden koncert ugye, amit régóta vártam. Elég jó volt, hatalmas tömeg. A sörhöz nehezen lehetett hozzáférni. De úgy is jó volt. Koncert után Lacával és Floval még söröztünk egyet a Krajczárban, és néztük a csajok seggét, há mit tehet mást az ember ilyenkor? Aztán kettőkor hazahúztam, mert 7-kor indulni kellet Szebenbe. Olyan is volt az a nap, semmire nem voltam képes és nagyon nehezen telt. Kedd már jobb volt, me kialudtam magam.
Most hétvégére, már rég be volt tervezve egy pádisi sátorozás, de a főnök beleszólta a programomba, és eljött Kolozsvárra, és vele kellett járjam a landarist. Hát még vannak ilyenek is. Péntek délután elvittem Pamacsot Désre, ahol nagy örömöt szerzett a családnak. Pamacs, egy két hónapos puli kölyök. Nagyon aranyos a kis kutyuli. Kacsalábon forgó háza van nekije.
A következő állomás Daniéknál volt, ahol próbáltak meggyőzni, h menjünk szombaton ki Borberekre. Nem volt akkor nagy kedvem, morcos voltam a napi sok rohangálás miatt, de aztán csak meggondoltam magam, s úgy döntöttem h megyünk. Hát nem bántam meg. Nagyon jól telt. Jó volt újra ott lenni, ahol az ifjúságom nagy love-sztorii bonyolódtak :D. Jó volt este a tábortűz mellett enni és sörözni, reggel meg tábortűz mellett kávézni. Éjjel elég rosszul aludtam mert fájt a fejem, de csak sikerült aludni valamennyit. Aztán délután megint kellett indulni Szebenbe... egy újabb hét...
(Update 1)
Az este eszembe jutott, hogy még IKE találkozón is voltam. Azér ezt kihagyni a beszámolóból... ejnye. Hát az úgy volt, hogy azelőttnap még Bukarezsbe voltam, lehurcoltak oda, aztán vissza kellett jöjjek péntek délután busszal. Hogy milyen lepattant hely az a város. Az a sok lúzer ami abba a városba van... jó hogy nem kell ott éljek. Na szóval elindultam a busszal. Közbe szervezkedtem hogy a babám jöjjön le Szebenbe, hogy menjünk együtt a találkozóra. Közbe merültek le a telefonjaim. Borzasztó volt. Hálistennek megérkeztem szerencsésen Szebenbe. Reggel kimentem az autogárába, me ott kinéztem egy buszt, ami Dévára megy. Persze nem abból az autógárából indult ahova én mentem. De indult onnan egy másik, Kolozsvárra. Azzal elmentem Sebesig, onnan meg stoppoltam. Jó volt újra IKE találkozóra menni. Sajnos már nem volt annyi az ismerős arc, mint "annakidején", de jólesett találkozni az emberekkel. Jól esett lazulni a padon. Csak repetát nem akartak adni. Hát így jár az ember ha nincs jóban a szakácsnőkkel. De nem baj. Túléltem :D. Aztán egyet felléptünk. Szerencsére a Gájnert is meggyőzte Lori, hogy lejöjjön. Jó volt Ursus-al kergetőzni. Daniékkal egy asztalnál enni. Szebenbe visszamenni már nem volt olyan jó. Oda is stoppal mentem. Aztán magyarázta a sofőr, hogy Olaszországban mennyire zaklatják a buzik a parkolókban. Biztos azért mert bajuszos. Persze ezt nem mondtam neki.
