Pages

2010. október 23., szombat

Ruxi

Mit csinal egy normalis ember szombat reggel fel kilenckor ha megebredt es mar nem tud visszaaludni? Gondolja felvag, es eloveszi a telefonjat, es belep a netre, mert igy egyszerubb mint bekapcsolni a gepet. Ebbe a dogsegbe fogok en beledogleni.

A tegnap megint eltelt a nap semmittevessel. Del korul Ruxi megkert hogy hozzam el ot is kvarra mert jon valami ismerosehez. Mondom ok. De o csak fel hatkor szabadul az egyetemrol. Na, ha mit csinaljak vele? Mondom ok.

Victor is szemtanu volt, aztan megint kezdte, hogy en nagyon szeelmes lehetek a csajba, hogy minden reggel viszek neki kavet, nem hagyom hogy csufsagoljanak vele (hosszu sztori), elviszem kolozsvarra... Most nem tudom, hogy csak baszogatni akar, vagy tenyleg nem tudja megerten h van aki baratsagbol csinal ilyen dolgokat, es nem csak azert mert szerelmes, vagy esetleg meg akarja dugni a csajt. De mindegy. Nem veszem en szamba a kedves kollegaimat mert gecik, es felisteneknek kepzelik magukat. Kapjak be :).

Persze, jo noi szokas szerint. A fel hatbol het ora lett. Mert ki kellett valogatni a ruhakat, kellet cicomalni, meg hasonlo noi aktivitasok. Na, de a lenyeg h megerkeztunk szerencsesen. Kedden majd biztos megkerdik ha megdugtam-e.

Kb ennyit akartam irni. Kezd fajni a fejem.

2010. október 21., csütörtök

lámulcány

Na aztán már csütörtök lett kéremszépen és még nem írtam a héten. Úgyhogy most mivel a magasabb beosztású személyek leléptek az irodából, szakítok egy kis időt a nagy semmittevésből, és írok.

Kiderítettem a héten, hogy a kombóhoz amit Attilától vettem, lehet kötni még egy hangfalat és az is szólni fog, és akkor kitaláltam hogy veszek még egy hangfalat amit meg lehet dölteni úgy monitor stílusban és akkor tökéletes lesz. Mna, szóval fel vagyok turbózva kombóilag. Még arra is gondoltam, hogy készítsek én egy hangfalat. De az nagy munka. Na, de meglássuk, hogy csé si kum.

A hétvége mozgalmas volt. Pénteken ahogy beértem Kolozsvárra, vettem egy hangolót. Me ugye annyi év gitározás után, illik, hogy legyen az embernek egy hangolója. Aztán megvettem. Olyan cuccos, szép kerek, és ledekkel van, és látszik a sötétben, és háronféle képpen világítanak a ledek, és pfff, szak éppen nem mosogat.

Este elvittem Hunyadra a fiatalokat, mivel neki hazamehetnékük volt. Nekem is lett Hunyadramehetnékem. El is mentünk, közbe Jánoskát is felszedtük valami eldugott sötét helyről, ahol kutyák kóboroltak, és egy keresztnél kellett letérni, amit harmadszorra se léttunk meg a sötétbe, nademindegyjóhogymegtaláltuk szegényt. Aztán ettünk egy jót. S hamarosan le is feküdtem. Olyan jól mint Hunyadon, rég nem aludtam, az biztos. Még aludtam (volna) ott, a nyáron, de akkor megettek a szúnyogok. Hálistennek télen nincsenek ilyen vérszívó teremtések.

Szombaton reggel visszajöttem Kvárra. Odaadtam Krisztának a pompát, hogy tudjon a fiának balonokat fújni. Hazamentem halakat etetni. Még nem ettem semmit. Alig vártam érjek Désre, h tömjem meg magam. Nem csalódtam. Otthon három fogásos kaja várt. Húú, de jó volt. Ezek után elindultam Lekencére. Ott nagy parti volt kéremszépen. A holland tatesz és mamesz ünnepelte az 50 éves házassági évfordulóját. Igaz, én nem voltam hivatalos a buliba, de bepofátlankodtam, mert kellett lássam Robiékat meg az unokahugaimat. Aztán jól is fogtam én ott, me legalább volt ki pesztrálja a kicsiket. Sokat nem tartott a buli. 5kor már húztunk is haza. De nem ért végett mégsem egészen, me el kellett menni Cegőben a rokonsághoz, folytatni a bulit. Aztán volt éneklés éjfélig, amikor hazamentünk.

Vasárnap reggel kezdődött a buli. Felkeltek a gyerekek, csinálták a programot. Miután lebonyolítottuk a reggelizést, elmentünk Mátéba, ahol ebédeltünk jól. Szóval izgalmas nap volt. Aztán a mátéi ebéd után a többiek Besztercére mentek, én meg Kolozsvárra. S ittavégefusselvéle.

2010. október 14., csütörtök

málé

De jó hogy a tegnap nem kapcsolták ki a melegítőket, és jó meleg van itt a barlangban, és nem kell nagykabátban ülni. Van meleg, nincs net. Elég borzasztó mikor nincs az embernek netje, ahogy elkezdi a munkát. Nem tud belépni a messre, nem tudja megnézni a leveleit korán reggel. Nem is tudok mit kezdeni magammal, ha nincs net. Jó hogy el kellett vigye a kolléga a mobil netet, mert ugye olyan van nekünk. Mostmár mindegy. Meg kell várjam amíg jön. Addig is írok néhány sort.

Kezdjem a hétvégével? Elhúztam Szebenből olyan három óra magasságában. Mert kellett próbáljunk a bandával. Próbáltunk is. Próbáltunk kiszedni valami értelmeset a saját számból. Lehet ha volna hozzá szöveg, könnyebb lenne. Majd csak lesz az is valamikor.

A Zolika kutyája majdnem leharapta a kezem. Lehet azért mert sötét volt és én nem vettem észre, hogy nincs barátkozhatnékja. De megúsztam szárazon. Aztán hazamentem, viszontláttam a halaimat, és a kedves lakótársakat.

Szombaton fantasztikus napra ébredtem. Kellett menni patába málét szedni. Hát mit is mondjak? Pont erre vágytam. De na, meg kell azt is csinálja valaki. Nem a málészedés a legszórakoztatóbb dolog amit az ember tenni tud. Na de, ázunk, fázunk, de nem pofázunk. Az első számú cserkésztörvény.

Sikeresen lebonyolítottuk a málészedős akciót is. Hazajöttünk. Nem volt nekem valami hatalmas életkedvem, de elmentünk a Bulgakovba rokkoncertre. Akusztikusan kezdték, aszittem frászt kapok. Jövök rokkoncertre, és akusztikusan játszanak. Hálistennek átváltottak néhány szám után, csak nekem elkezdett fájni a derekam, és még jobban elment az életkedvem, úgyhogy hazamentünk. Jaa, és mielőtt elmentünk a kocsmába felfújtuk a matracot, mert itt volt Jánoska, és szegény kellett valahol aludjon. Igaz hogy elhagytuk a pompa csövét a félszigeten, de improvizáltam a halas csövemmel. Há azér vagyok én mérnök, hogy feltaláljam magam, nem?

Na jó, ez volt szombaton, de mi volt vasárnap? Ööööö, ja, felmentünk Esztihez, aztán, elmentünk Emeséhez a korházba, mivel szegénynek kiszedték a vakbelét. Aztán akartam volna menni kirándulni, de visszamentünk Esztihez, enni. Aztán eltelt az idő. Este elmentünk aszem vásárolni, és vettük ezt, azt.

A tegnap kiderült egy hatalmas baklövés a munkában. A kolléganőm rosszul adott meg valami rajzokat. Csak va 7000 euró a kár. De lehet hogy kiszedik valahogy magukat. Meglássuk, hogy alakul majd a dolog.

2010. október 5., kedd

nyomi

Hát, még egy ilyen nyomi napot… nem elég hogy ősz van, még az eső is esik, és mg hideg is van, és még fél hatkor is keltem, és még Szebenbe is le kellett jönni. Hát ez milyen élet???

Egy a lényeg, egy a fontos, az hogy… elment a nyúl a bálba, param parararam :D, régi szép cserkész évek….

Ami a lényeg, és ami a fontos az, hogy jól sikerült a gulyás. Pfff de fincsike lett. Háromszor ettem belőle, de nem azért mert a többiek nem akartak enni belőle és túl sok maradt volna. Szóval mindenkinek ízlett. Jó csípős lett mert úgy kérték, na. S a pácolt húsnak is nagyon jó íze volt. Csak annyi a baj, hogy sok időbe telik elkészíteni.

A hétvégén volt egy pár akció. Péntek este próba. Szombat délelőtt… hmmm.. aszem semmi. Aztán délután kimentünk Türébe. A fiatalok megéheztek, vettünk egy kenyeret és kábánoszt, és bevágtuk. Nagyon jól néztünk ki. Jó a türei fast food. Próbáltunk egyet zenélni is, de nagyon szar volt a hangosítás és mindenkinek felment a cukra. Kombókat már nem volt honnan szerezzünk. Jó hideg is volt kint, egy kicsit megfáztam. Aztán elkezdődött a program és végignéztük. Eljött aztán a várva várt pillanat is, amikor fel kellett lépjünk. Ment minden símán szerencsére. Hoztak még egy monitort, és mindenki hallotta magát, u h jól alakult a fellépés. Nagy hülyeségeket nem csináltunk.

Vasárnap kimentünk egy kicsit a Bükkbe, Emeséékkel meg Gabival, meg Bogyóval, me olyan szép idő volt. És láttam hatalmas kökényeket, amiből lehet majd kökény likőrt készíteni. Az lehet a finom dolog. Meg kell csinálja, csak még nem jó a kökény, mert meg kell csípje a hideg.