A mennyből az angyal az idén a babázás jegye alatt telt el. Andi, Katikával a kórházban voltak, Robi két nap meg prédikált. Kicsit lefárasztott agyilag a néhány nap, egész nap csak bulit szerveztünk a babáknak, jaaaj.... nem tudom Bogi, hogy nem unta. Nagyon élvezte a dolgot, én nem annyira, de legalább nem azt kérdezte olyankor, hogy "mikor jön haza anya", mert már nem tudtam mivel bolondítsam. Mondjuk volt egy kis változatosság is, mert egyik nap a kórházi látogatás után elmentünk hintázni, mert sütött a nap. A parkban voltunk, aztán jöttek valami színesbőrű kisebbségiek is, és tették az eszüket. Még jó hogy nem káromkodtak, hogy Bogi felszedjen valami jó szavakat. Aztán Imoláék is arra jöttek a kocsival. Vagyis nemtom ha Imola a kocsiba volt, de Zotti biztos. Nagyot integettem neki. Ő visszaintett, először nem nagyon jött rá, hogy kinek integet, de aztán aszem rájött. Há biztos nem számított arra, hogy én integethetek neki Kézdin a parkból, a hintáról :D
Na de elmúltak a babázós napok is és hazajöttem, hazavittem Ani mamát, a négy doboz borkánjával együtt.
Másnap reggel indultunk volna Pestre Ibiékkel. CSak Ibi rosszul volt reggel, meg én is rosszul voltam. Rázott a hideg mint a frász. Aszem lázas voltam. Végül kettőkor indultunk el. Jó volt az út meg minden. A kocsiban megtekintettük az angyalfiát. Hozott nekem az angol angyal South Park DVD-ket, három évadot, és a belga angyalka, két belga sört, ami eljött kolozsvárra, aztán elment pestre, s aztán visszajött kolozsvárra. Szóval ezek az üvegek világot jártak. (Most díszelegnek a szekrény tetején). Csak magyarországon volt nagy a köd. Még a kijáratot is eltévesztettük az autópályán mert nem láttuk a benzinkutat a köd miatt. De végül csak megtaláltuk, és találkoztunk Daniékkal, és átvettek ők.
Ameddig a kocsiban voltunk nem volt bajom, aztán ahogy kimentem a hidegbe megint kezdett rázni a hideg, s éreztem, hogy nem vagyok jól. Az első út a szupérmárketben ért véget. Furulyát vettünk Kingának, és doboltam egy félmillió forintos dobon. Aztán aszem a Tescoban vettünk nemtommiket, aztán hazahúztunk. Másnap, vagy nemtom melyik nap elmentünk egy közeli városkába egy termál fürdőbe. Én még nem voltam ilyen helyen télen, u h érdekesnek ígérkezett. Mármint termál fürdőben voltam, csak nem télen, hanem nyáron, ezelőtt aszem két évvel, mikor Mikor Váradra jártam, és elvittem Krisztinát oda Félixre. Na, de akkor nyár volt. Szóval most tél volt, és hideg, és mi ültünk a jó meleg vízben , és közben hullt a hó, és mikor meguntuk bementünk a szaunába. ( olyanba se voltam még) Hejjjj lehet ott izzadni a 90 fokban. Peddig nem is a sarokba ültem :D. Miután már éreztem hogy a beleim is aszalódnak, visszamentünk a kinti medencébe. Annyira extremisták nem voltunk, hogy a hóban is hemperegjünk.
Közben a hasmenés még mindig kínozott, de szerencsére naponta csak egyszer ment, vagy kétszer, szóval nem befolyásolta nagyon az életem. Mikor meg mennie kellett, megkértem Kingát, hogy furulyázzon, legalább egy kicsit fedje a fűl számára nem túl kellemes hangokat melyek mondjuk a budiból kiszivárogtattak csend esetén. Kicsit ciki helyzet volt... de na, enni kell szarni muszáj.
S aztán így, telt múlt az idő rohamosan. Reggelente mindig Ursus költött.
Van egy áldott jó szokása, jön reggel az emberhez, és bökdösi az orrával, hogy vegye már számba őt is valaki, és játszódjon már vele is valaki. Na, de hogy tudjak haragudni egy olyan aranyos kutyára?
Szóval telt, múlt az idő. Eljött a nagy nap is. December 31. Készültünk, mint mindenki, kaját raktunk össze, meg ilyenek. Lementünk a házba. Ott a nép. Sokat nem ismertem, de aztán bemutatkoztunk szépen, mint a nagyok. Aztán játszódtunk mindenféle csapatépítő, és egyéb jellegű játékokat. Meg karaoke volt, meg ilyen izgalmak. A nép elg hamar kezdett elhúzni, amit én nem is bántam annyira, mert kellett menjen a hasam, és álmos voltam, jobbnak láttam ha lefekszek. Szóval, háromóra magasságában már otthon voltunk. Elvégaztem a nagydolgom, megkönnyebbültem. Aztán Danival néztünk valami filmet. Kinga lefeküdt.
Másnap nagy elhatározással ügyeletes gyógyszertárat kerestünk, hogy valami hasmenés elleni gyógyszert vegyünk. Volt is va 5 ügyeletes gyógyszertár Pesten. Elmentünk a leg közelebbihez. Sor volt. A kiszolgálás nehezen ment. Nemtom mér. S méghozzá kint is kellett állni. Nem volt valami kellemes, de na. Muszáj volt. Megvettük a gyógyszert, s miközben be akartam venni úgy kilőtte az ásványvizes palack a dugót, hogy az ujjamat majdnem levitte. Szerencsére Dani nem ijedt meg nagyon és nem mentünk neki semminek a pukkanástól. Még ilyen se történt velem, hogy egy ásványvíz így megsebesítsen. Jó na, vér nem folyt, de fájt rendesen.
Ezek után elmentünk valami kolbászért amit Daniék együtt készítettek valami ismerősökkel. A kolbászt felvittük a Kinga lakására, hogy ott száradjon ki, mert ott van erkély. Aztán, mittomén, azt hiszem hazamentünk.
Hétfőn Daniéknak már munkába kellett menni, úgy hogy egyedül maradtam otthon. Levittem először Ursus-t, s utána elmentem az Ázsia Center-be, ami egy olyan mint a marasti téri piac, csak sokkal nagyobb, és szebb ruhába van öltöztetve. Szóval azért Ázsia Center a neve, mert csak kínai cuccok vannak benne. Nem túl izgalmas. Ezek után lementem egy kicsit központibb helyekre. Blaha Lujza tér, és Keleti pályaudvar. Lássak én is várost. Betévedtem egy könyvesboltba is. Volt sok szép könyv, de azt nem vettem. Inkább Unicum-ot, ha azt használom, hamarabb meglátszik rajtam :D. Erre már délután lett, lassacskán Daniék is kijöttek munkából, és felszedtek a pályaudvar mellől. Azelőtt már megéheztem és ettem egy King Burgeres gusztustalan szendvicset. Nem volt valami extra. Elmentünk egy valami bevásárlóközpontba, ahol először láttam olyat, hogy kis fények jelezték, hogy hol van üres parkolóhely, úgy hogy könnyek ki tudtad szúrni az üres helyeket.
Ja, igen, és a KFC sem volt valami pompás. A szalmapityi régi volt. A panírozás sem volt olyan finom mint Kolozsváron szokott lenni.
Délután nem is tudom mit csináltunk.
Másnap hazaindulás napja volt. Délután ötkor indult a mikrobusz. Délelőtt azt hiszem voltam egyet soppingolni.
Az út visszafele elég jó volt. Egy ideig ment az MP3 lejátszó, aztán rádiót kellett hallgatni, ami az se volt rossz. Az első székben ültem, egyedül, u h még kényelmes is volt.