Húú, egy kis felüdülés, újra Szebenben. Itt legalább lehet egy kicsit lazulni. Mert Bukarestben nem lehet. Ott mindenki jön megy, a főnökség, nem lehet mással foglalkozni, csak a munkával. Na, de a tagnap kitettem magamért. Rám is fért, mert a múlt héten nem voltam képes dolgozni. Olyan hátfájásom volt három napig, hogy éjjel egy kínszenvedés volt megfordulni egyik oldalról a másikra.
De valahogy csak elmúlt, mondjuk egy kicsit még mindig érzem, de nem vészes.
A hétvégén buli volt. Mondjuk meg ígértem valami rajzokat, de nem voltam képes megcsinálni őket. Pedig felkeltem reggel, és bekapcsoltam a gépet, de sehogy sem jött meg a munkakedvem. Közben hívott Réka, hogy intézzünk egy miccssütést Széken, mert Lóriék amúgyis húznak el onnan. Persze, benne voltam az akcióban. Aztán Ildikó hazajött, és megvártuk Éváékat is, és kimentünk Bácsba a kerti partira. Volt egy csomó nép, hálistennek jó idő volt, és nem esett az eső, mint ahogy bejelentették. Aztán csináltunk ott értelmes dolgokat. Pillangót fogtunk, spriccoltuk egymást vízi pisztolyal. Aztán elkészült a gulyás is, és megettük jóízűen. Még ültünk egy kicsit és leléptünk, indultunk Székre. Vettünk a Kauflandban valami húsokat, hogy kotizáljunk mi is valamivel a sütéshez. Persze ezek mind szívattak, hogy mér csak 4 húst vettünk, ha haton vagyunk :). Tíz körül haza húztunk, mert már éreztem, hogy nem bírom. Vasárnap megint nagy terveim voltak a munkával kapcsolatosan, de csak nem voltam hajlandó dolgozni, és eltelt szépen az idő, a semmittevéssel. Aztán ettünk, aztán aludtam, aztán kellett próbára menni. Úgyhogy eltelt a nap.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése