kánikula

Gondoltam írok egy pár sort amíg melegszik a víz. Összejött ma elmenni Désre. Jöttek Daniék. Nyolckor felkeltem. Nem tudom hogy sikerült olyan frissen kelni, mert hajnali háromig buliztunk. Na de nem is lényeges. Tettem vettem a házban, vártam, hogy hívjon Dani, hogy mikor van Hunyadon, mert úgy egyeztünk. Na, aztán meg is érkeztek, Ursus-al a labradorral. Összeszedtük magunkat és elmentünk Désre. Hatalmas meleg volt. Dani fel akart vinni a Malatóra, én nem akartam, pedig jobban jártam volna, ha megyünk velük, na mindegy. Nagy okosan, a nadrágom is és a pólóm is feketés volt, úgy hogy nagyon jól melegedtem. Sokat nem teketóriáztam, és nekifogtam porszívózni. Uáj mámö, hogy folyt rólam a víz. Aztán nekifogtam sepregetni az udvaron. Mikor ezt befejeztem, már tényleg megtelt a hócipőm mindennel. Ettünk, és ledőltünk. Jaj, ott maradt a kóla a fagyasztóban. Remélem nem fagy meg holnapig. Ha megfagy, szopogatjuk majd. Na szóval ledőltünk, alukáltunk is, de nagyon meleg volt a házban is. Aztán hívott Danika, hogy ők elmentek a sóstavakhoz, igazán nagyon inspiráltak voltak ők is, abban a hőségben, és hogy jó lenne este oda elmenni, és lubickolás közben sörözni. Há, gondoltam, megfontolandó. Sok variálás után mégis abba maradtunk hogy visszajövünk Kolozsvárra. Lementünk Daniékhoz, hogy induljunk, de nem lehetett elindítani a kocsit. Sehogy sem lehetett megfordítani a kontaktban. NA, jól néztünk ki. Nem volt mit csinálni, elindultunk stoppolni. Szerencsénk volt. Fel is vettek hamar, valami nem túl nagy bizalmat gerjesztő pofák, de hálistennek megúsztuk mánélé nélkül. Klub zenét hallgattak, azért mégiscsak jobb volt mint Gutat hallgatni végig. S így érkeztünk vissza. És még mindig nagy meleg van, és fáradt vagyok. Megyek tusolni, és lefekszek, de előbb nézem egy kicsit a medvéket :D