telnek mulnak az evek...

... es szepen lassan az ember rajon hogy, ami az evek utam megmarad azok az emlekek, es az erzesek amiket megellt a tarsai mellett. Foleg a jo erzesek es emlekek maradnak meg, szerintem. Mert ha a rosszakat, valahogy szeretjuk elfelejteni, es ez igy is van rendjen. Az albumba is a szep kepeket szeretjuk betenni, habar biztos vannak rondak is. Nem tudom azok, hogy elnek akiknek nincsenek barataik, vagy csak a penzt vadasszak egesz eletukben, lehet nekik az a legnagyobb orom hogy van egy hatalmas osszeg a szamlajukon, ki tudja. Biztos a penz is boldogit, de az biztos hogy a hianya nagyon boldogtalanit :). Hiaba na, vege a vadaszo, gyujtogeto eletmodnak, es egy ilyen szemet kapitalista vilagban elunk. De ti akik olvassatok ezt a naplobejegyzest, ti tudjatok meg hogy en annak orulok a legjobbban hogy ti leteztek, es a barataim vagytok. En mindig nagyon orultem a barataimnak. Lehet h nem tudom a jegjobban kimutatni, vagy neha ugy tunik hogy el vagyok telve magammal. Olyankor csak szerepelek :), az is kell ez embernek, nem? Hat de. Egyeseknek tobb, masoknak kevesebb. Szoval meg egyszer koszonom hogy vagytok, es hogy szerettek, ha szerettek, ha nem... akkor is :). Elvegre ne lehet mindenkit szeretni. Mindenkinek vannak hibai, es en tudom h en sem vagyok tokeletes, es meg nem is torekszek hogy az legyek :). En olyan vagyok amilyen vagyok. S remelem nem fogok megvaltozni, legalabbis nem roszabbra :), mert annak nem orulnek, en sem, es aszem mas sem :D. Puszi.